Törvény fogalma különböző szempontok szerint,
Fogalma[ szerkesztés ] A jogforráskifejezést a jogtudomány többféleképpen értelmezi. Eszerint a jog forrása lehet az állam, mint minden jog forrása. Jog forrása lehet minden olyan tény, amelyhez szubjektív jog szerzése fűződik, végül a jog forrásai lehetnek mindazok az okiratok, jogszabályok, amelyek közvetítik a jogrend ismeretét.
A jogrendszer a végső jogforrás.
Az anyagi és alaki jogforrások[ szerkesztés ] Anyagi jogforrások azon jogforrások, amelyek létesítik a jogot, míg alaki jogforrások azok a jogforrások, melyek a már keletkezett, fennálló szabályokat foglalják magukban. Külső törvény fogalma különböző szempontok szerint belső jogforrások[ szerkesztés ] Belső jogforrás az a hatalom, amely a jogot alkotja, amely jogalkotó képességgel rendelkezik, míg külső a jogszabály megjelenési formája, ami alapján megismerhető az adott jogszabály.
Írott és íratlan jogforrások[ szerkesztés ] Az íratlan jogforrásokban a jogalkotó akarata hallgatólagosan jut kifejezésre, szemben az írott jogszabályokkal. Területi hatályuk szerint[ szerkesztés ] Lehetnek olyan jogforrások, amelyek egy ország egész területén érvényesek, és lehetnek helyi, partikuláris jogforrások.
Személyi hatályuk szerint[ szerkesztés ] Vannak általános érvényű jogforrások, melyek egy területen mindenkire kiterjednek, és vannak olyanok, amelyek egy országban csak egyes csoportokra bírnak hatállyal. A jogforrások története[ szerkesztés ] Tárgyi jogforrások a római jogban[ szerkesztés ] szokásjog consuetudo.
