Virágok biológiai szempontból, Biológiai kislexikon

A valódi sejtmagvas szervezetek legősibb formái egysejtűostorosfotoszintézisre képes moszatok voltak.

A különböző szervezetek között fennálló rokonsági kapcsolatok még ma sem egészen világosak előttünk. A sárgamoszatokat és kovamoszatokat csak a jura kortól kezdve ismerjük. A zöldmoszatokról biztosan tudjuk, hogy már a kambriumban is éltek.

A csillárkamoszatok legalább millió év óta léteznek.

Ebből az időből már barnamoszatok és vörösmoszatok is ismeretesek. Gombák a kambriumtól kezdődően kimutathatók. Egyszerű szervezetű moszatokból származnak. A nyálkagombákat több kutató az egysejtű állatok rokonsági körébe virágok biológiai szempontból.

A valódi száras növények Cormobionta; mohákharasztok és magvas növények ősei a zöldmoszatok lehetnek, mivel biokémiai jellegeik megegyeznek. A mohák eredete részleteiben még ma sincs tisztázva. A legrégebbi mohakövületek a karbonból származnak. A magasabbrendű ahonnan néha homályos a látás kialakulása során fontos volt a szárazföldi életmódra való áttérés.

Növényrendszertan

A legősibb szárazföldi növények moszatszerűek voltak. Ősharasztoknak Psilophytopsida nevezzük őket. Legismertebb képviselőjük a Rhynia. Még nem voltak leveleik, sem gyökere, de belsejében már szállítónyalábbőrszövetében gázcserenyílások figyelhetők meg. Magasabb fejlettségű az Asteroxylonamelynek már kicsiny levelei is voltak.

Már a harasztokra jellemző tagolt levél kialakulásának első jelei is felismerhetők.

Az ősharasztokból fejlődtek ki a páfrányoka korpafüvek és a zsurlókvalamint a nyitvatermők elődei. A harasztok a karbon és perm időszakban érték el fejlődésük tetőpontját.

• Látvány tintahalban
• Bates látáskönyv online
• A látásélesség normái életkor szerint
• Lásd mesterséges kromoszóma.
• Mindegyik faj tartalmaz számos fajtát, amelyeket részletesebben meg kell vizsgálni.
• И все же, хотя Олвину и был понятен способ, при помощи которого все это осуществлялось, открывшееся зрелище ошеломило .

A korpafüvek osztályába sorolt pecsét- és pikkelyfáka zsurlók közül a Calamites fajok 40 m-es magasságot is elértek, és hatalmas kiterjedésű erdőségeket alkottak. A ma is élő páfrányok Filicales csak a földtörténeti középkorban jurakréta jelentek meg.

Mi a virágzat és mi a biológiai jelentősége?

Az ősharasztok és a valódi páfrányok Pteropsida között átmenetet jelentenek az őspáfrányok Primofilices. A nyitvatermők eredete egészen a devon időszakban élt előnyitvatermőkig Progymnospermae nyúlik vissza. Az utóbbiakból már a karbonban kialakult a cikászok Cycadophyta és a toboztermők Pinophyta rokonsága. A cikászok a magvaspáfrányok Pteridospermatophyta leszármazottai. Virágok biológiai szempontból néhány fajuk él csak Afrika, Amerika, Ausztrália és Ázsia trópusi vidékein.

Külön törzset alkotnak a leplesmagvúak Gnetophyta. Levéltakaróik fejlettek, fájukban megjelennek a vízszállító csövek, a tracheák.

Növényrendszertan – Wikipédia

A földtörténeti középkorban elterjedt bennettiteszek Bennettitopsida régen kihaltak. Szárnyas levelű, fatermetű növények voltak. Távol állnak minden más nyitvatermőtől a páfrányfenyők Ginkgophyta. Egyetlen ma élő fajuk a Kínában őshonos páfrányfenyő Ginkgo biloba — élő kövület.

A törzs millió évvel ezelőtt jelent meg. A zárvatermők Angiospermatophyta képviselik a legfiatalabb csoportot. Kibontakozásuk még ma is tart.

Mint a kétszikű zárvatermők Dicotyledonopsida, Dicotyledones legősibb formái, a liliomfa-virágúak Magnoliales adják az egész csoport eredetére nézve a legbiztosabb útbaigazítást. Liliomfa-féle növényekből alakultak ki az egyszikű zárvatermők Monocotyledonopsida, Monocotyledones. Ezeket a növényeket lehet a Liliaceae vagy az Arecaceae elődjének tekinteni. A zárvatermők altörzsei mint párhuzamos fejlődési sorok jöttek létre.

A talaj és a növények kölcsönhatása A talaj az éghajlati tényezők, valamint az élőlények virágok biológiai szempontból hatására a földkéreg felszíni kőzetrétegéből alakul ki. A kőzet, fizikai aprózódását követően, amit a hőmérséklet ingadozása és a megfagyott csapadék feszítő hatása okoz, kémiai és biológiai málláson megy keresztül. A kémiai mállás során a szemcséződött kőzet kémiai összetétele különböző folyamatok révén pl. Biológiai málláskor is fizikai és kémiai változások következnek be, de ezen folyamatok irányát a bennük közreműködő élőlények szabják meg. Az általuk termelt szerves anyagok reakcióba lépnek a kémiai mállással létrejött talajrészecskékkel.

Így például a Dilleniidae alosztályon belül a pünkösdirózsafélék még nagyon is ősiek, a keresztesvirágúak, az ibolya- és a rezedafélék már specializáltabbak, míg a hangafélék, a tök- és kankalinfélék az egész fejlődési sor legmagasabb lépcsőfokát jelentik. A zárvatermők ősi és fiatal leszármazott jellegeinek áttekintése jelleg.