Van-e látása a cápáknak, Index - Tudomány - A cápák színvakok

Van-e látása a cápáknak - Németh Dorián: A nagy fehér cápa

van-e látása a cápáknak

A cetcápának és a ködfoltos macskacápának a látószerveit a mélytengeri viszonyokhoz hangolta az evolúció. Fotó: Wikipedia A cápák rendszertanilag a porcos halak közé tartoznak. Ez a csoport az evolúció során mintegy millió éve vált külön a többi állkapcsos gerincestől — a csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök közös őseitől. A porcos halak különleges szaporodási és érzékszervi tulajdonságokkal rendelkeznek.

van-e látása a cápáknak

Ugyanakkor kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre a genetikájukról, ami nehezíti különleges életmódjuk megértését. Az Ez utóbbi vegyületek a DNS-hez hasonlítanak, és minden élőlényben információközvetítő szerepük van a genetikai kód sejtekbéli működése során.

A kutatók pontosították a legnagyobb ma is élő hal, a cetcápa már korábban leolvasott génjeiről rendelkezésre álló információkat is. A cápa-genomokat más gerincesek DNS-ével összehasonlítva kiderült, hogy a porcos halak evolúciója, változása lassabb ütemben zajlik, mint a csontos halaké.

van-e látása a cápáknak

Az opszin nevű, fényre érzékeny fehérjecsalád fontos szerepet játszik az állatok és az ember látásában. A rodopszin a szürkületi, éjszakai látásban vesz részt; más rokon fehérjék pedig a színlátásban. A jelenség legvalószínűbb magyarázata, hogy ezen állatok nagy mélységben élnek.

Amit a cápákról tudni kell… A hatalmas testű, vérszomjas ragadozó cápa, ősidők óta kizárólag félelmet és rettegést kelt az emberekben. Nem véletlenül lett a veszély, a gonosz és a halál szimbóluma. A világon cápa faj létezik. Közülük a legnagyobb a cetcápa, a legkisebb a kukkoló cápa.

Ide már csak egyféle színű fény, a kék hatol le, így itt már nincs értelme a színek megkülönböztetésének. A gének elvesztésével ezen körülményekhez alkalmazkodtak a halak.

van-e látása a cápáknak

Hasonló jelenséget más kutatások során egyéb mélytengeri, barlangi, vagy föld alatti körülmények között élő állatoknál is dokumentáltak. Érdekes tudományos eredmény továbbá, hogy mind a három cápafajnak csupán három géncsaládba sorolható szaglógénjeik vannak.

van-e látása a cápáknak

Ez arra utal, van-e látása a cápáknak szaglásuk valószínűleg szokatlan molekuláris mechanizmusra támaszkodik. A vizsgált cápáknál olyan géneket is találtak, amelyek hasonlóak az emlősök éhségérzetért, emésztésért, termékenységért és alvásért felelős génjeihez.

van-e látása a cápáknak

Ez azzal magyarázható, hogy ezen alapvető molekuláris mechanizmusok már akkor kialakultak, amikor az állkapcsos emlősök legutolsó közös őse élt több százmillió évvel ezelőtt.

Lásd még