Tudomány és jövőkép,

tudomány és jövőkép

György Jövőkutatás, jövőkép E számunk tanulmányai a jövővel foglalkoznak. A Valóság rovat e témához kapcsolódó beszélgetései pedig a jövő tervezéséről és kutatásáról szólnak.

Egyfelől a jövőkutatás jelenlegi állásáról, másfelől a tervezés, tervezhetőség hazai tudomány és jövőkép kapunk belőlük képet.

Tudomány és jövőkép Erzsébettel a jövőkutatás mint tudományág jellemzőiről és szerepéről beszélgettünk. A Surányi Bálinttal zajlott beszélgetés a társadalmi tervezést történeti szempontból tekinti át.

Kutatási területe elsősorban a jövőkutatás metodológiai-metodikai kérdéskörei és hazánk társadalmi-gazdasági jövője. Osztálya Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának elnöke. Educatio: Az Educatio mostani tematikus száma a Jövőnk témakörének körüljárására vállalkozott. Jelen beszélgetésünk pedig magának a jövőnek a kutatásáról, a jövőkutatásról szól.

Nováky Erzsébet: Mielőtt a legaktuálisabb kérdésekről beszélgetnénk, tisztázzuk, hogy amikor jövőkutatásról szólunk, akkor tulajdonképpen a jövők! Az angol nyelvű fogalom — futures research, futures studies — egyértelműen utal a többes számra. A magyarban egy tudomány és jövőkép tudomány és jövőkép furcsa lenne. A múlt, a jelen és a jövő szerves kapcsolatban áll egymással — kölcsönhatásban léteznek —, mégsem állíthatjuk, hogy a múlt és a jelen ismerete elegendő ahhoz, hogy a jövőt előrejelezzük.

A múlt, a jelen és a jövő ugyanis nem hord magában olyan erős, történetileg meghatározott viszonyt, hogy biztos legyen valamely folyamat kimenetele, vagy egyértelműen következtethetnénk valamely esemény bekövetkezésére. A jövő különböző változatai bekövetkezésének lehetőségét, valószínűségét a múlt-jelen-jövő közötti kapcsolatrendszer természete határozza meg.

Minél stabilabb és erősebb ez a kapcsolat, annál inkább várható az ún. Ez utóbbi esetben a hangsúly a jövő alakíthatóságára helyeződik, megnövelve a társadalom jövőformáló szerepét. Instabil viszonyok közepette a jövőváltozatok skálája legyezőszerűen szétnyílik, stabil viszonyok között pedig meg kell elégednünk néhány jövőváltozat kidolgozásával.

A tér-időbeni kiterjedés is hasonló következtetések levonására ad lehetőséget. Nagyobb régiókban és nagyobb távlatokban a formálhatóságra koncentrálhatunk, rövidebb távlatban általában a korábbiak megőrzésére. Ebből már következik is, hogy az elméleti megközelítések és a kutatási módszerek időről időre változnak.

tudomány és jövőkép

A globalizáció megjelenése újfajta gondolkodást hívott életre. A globális problémák kezelése és megoldása csak globális léptékű gondolkodással és cselekedetekkel oldható meg. Ehhez viszont ún. A tudomány világában is megfogalmazódik a korábbiaktól eltérő eszközökkel vívott harmadik világháború, amely — ha nem sikerül sürgősen megállítani — bizonyára nagyobb pusztítást fog előidézni, mint az első kettő együtt.

Jövőkép 2. - Dr. Csókay András - A tudomány evangelizálása magyar módon

Ezért ebben a nagyon komplex, nehezen előrejelezhető helyzetben a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani az előre nem látható, de nagy társadalmi hatást kiváltó jelenségekre, az ún. Meg kell barátkozni azzal, hogy nem a szokásosra, nem a már jól begyakorlott kutatási eszközökre kell támaszkodnunk, hanem jövőorientált módon kell keresni a jövőérzékeny területeket és megnyilvánulásokat.

Második workshop: Tudományos kommunikáció a 21. században

Vajon mit jelentenek ezek a fogalmak a jövőkutatás gyakorlatában? A tudományos jövőkutatás a kezdetektől arra törekedett, hogy a folyamatokat és az eseményeket inter- és multidiszciplináris megközelítésben vizsgálja, felülemelkedve a szakmai elfogultságokon.

Nem is tehet másként, hiszen a jövőbeni bizonytalanság általában nem a részterületekben való további elmélyüléssel, hanem több tudományág eredményeinek felhasználásával sokdimenziós megközelítésben mérsékelhető. Ugyanannak a kérdéskörnek a különböző — pl.

Tartalomjegyzék

Ebből adódóan a jövőkutatás szoros kapcsolatot ápol más tudományokkal — természet- és társadalomtudományokkal egyaránt — és törekszik az azokban elért eredményeket a jövő szempontjából rendszerbe építeni. Különösen szoros a kapcsolata a tudomány és jövőkép, ami abban is tetten érhető, hogy Eleonora Barbieri Masini, a római Pontifical Gregorian University Professor Emeritusa szociológusként kezdte pályafutását és ilyen ismeretek birtokában vált korunk egyik legmeghatározóbb jövőkutatójává.

Egyetemünk ban díszdoktorrá avatta. Wendell Bell, a Yale University Professor Emeritusa szintén neves szociológusként lett a világ egyik legelismertebb jövőkutatójává. A tudományokon átívelő megközelítés mellett a jövőkutatásban érvényesül a transzdiszciplináris megközelítés is, amelyet a még nem létezőre való következtetés újdonság jellege indokol.

A jövőkutatók többsége kedveli a science fiction-t, mert a jelentől elrugaszkodott gondolkodásmód ötleteket, szempontokat adhat a tudományos vizsgálódáshoz is. Hasonlóan értelmezhetjük a nem szakértői vélemények összegyűjtését és felhasználását is az előrejelzés-készítésben.

Az 1. ökobiológiai csúcstalálkozó középpontjában az „immersion”, azaz a teljes alámerülés állt.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időben megnövekedett az ún. A mindennapok emberének, a stakeholdereknek olyan meglátásai lehetnek a jövőről, amelyek a tudományos keretek között gondolkodó jövőkutatónak esetleg nem jutna eszébe, de be tudja illeszteni kutatásába.

Hiszünk az ökobiológiában, amely segítségével hatékonyabban megóvhatjuk a bőr ökoszisztémáját, és megerősíthetjük a természetes mechanizmusait. Ez az egyedülálló tudományos megközelítés a biológiában gyökerezik.

A jövőkutatás akkor módszertani fordulatot igényelt és eredményezett is a tudományos kutatásban, elsősorban a társadalomkutatók táborában. Az utóbbi években — minden jel szerint tudomány és jövőkép újabb fordulat tanúi lehetünk. A digitálissá lett világra jellemző az adatbőség, mondhatni adatrobbanás. Adminisztratív adatok sokasága keletkezik, függetlenül a kutatásoktól és a kutatók számára a primér adatgyűjtés mennyiségileg új távlatai nyíltak meg.

Egyúttal megjelent az a feszültség, hogy míg az adatgyűjtési és -kezelési rendszerek általában fizikusok, matematikusok és informatikusok kezében vannak, hiány mutatkozik társadalomkutatókból, akik az érdemi elemzéseket elvégeznék. Vajon hogyan érinti ez a kihívás a jövőkutatást? Az adatbányászat segítségével fellelhető az adatokban megmutatkozó szabályosság, mintázatok.

Jövőkutatás – Wikipédia

Barabási Albert-László, világhírű fizikus a Villanások c. Véleményem szerint csak a rendszeresen ismétlődő jelenségek előrejelzésének valószínűsége növelhető meg az informatikai eszközök használatával. Nem szabad megfeledkezni ugyanis arról, hogy az ember gondolkodó, kreatív lény, aki a tevékenységét sokszor nem a megszokott, már begyakorlott módon végzi, hanem érzelmi alapon is döntve, más cselekedetet hajt végre, amelynek jövőbeni kimenete alapvetően eltérhet a megszokottól.

Különösen instabil helyzetben igaz ez. Az instabil állapotok vizsgálata az es években a természettudományok mellett megjelent a társadalomtudományokban is, sőt, a tudomány és jövőkép is fontosnak tartották az eredetileg a matematika területéről származó káoszelmélet jövőkutatási alkalmazásában rejlő lehetőségek kutatását. Ez azért érdekes, mert a kaotikus rendszereknek inherens tulajdonsága a bizonytalanság, amely tudomány és jövőkép mérsékelhető a több információval.

A kaotikus rendszerekre jellemző, hogy kis változások kibillenthetik eredeti állapotukból és nagyon sokféle jövőváltozat kialakulását idézhetik elő. Egy folyamat pl. Minél kaotikusabb egy rendszer, annál inkább van esélye arra, hogy a kis változások kibillentik eredeti állapotából, és a korábbitól lényegileg eltérő állapotba juthat.

Ez azt jelenti, hogy a társadalom bizonyos mutatói — mint például a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma és a nyilvántartott alkoholisták száma — kaotikusság szempontjából az erősen és közepesen, az öngyilkosságban és önsértésben elhunytak vagy a bűncselekmények száma gyengén kaotikus csoportba voltak besorolhatóak. Ezek erősebben reagáltak a társadalmi-gazdasági változásokra, mint például a gazdaságot jellemző makromutatók.

Ez az egyedülálló tudományos megközelítés a biológiában gyökerezik.

A gazdaságban a beruházások és a gazdaságilag aktív népesség száma adatsor gyengén kaotikus, az épített lakások száma közepesen kaotikus mutatók csoportját alkotta. A GDP adatsora az A valóság azonban másként alakult. Az egyik posztgraduális hallgatómmal ben megismételt vizsgálatunk azt mutatta, hogy a magyar gazdaság és társadalom most sincsen a káosz állapotában, és tudomány és jövőkép jellemzők inkább stabilizálódtak, állandósultak. Beszűkült tehát az a pályahalmaz, amelyen a gazdaságunk, társadalmunk tovább haladhat.

Érzékelni kell, hogy az instabil viszonyok között megjelenő, matematikai értelemben vett káosz igen kedvező feltételeket teremthet a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez.

Központi Statisztikai Hivatal

Megnyitja ugyanis az utat a társadalom és gazdaság minőségi átrendeződéséhez, magasabb szintre emelkedéséhez, és utat nyithat egy harmonikus működésű társadalom felé.

Az instabil periódusokban igen körültekintően kell cselekednünk, hiszen viszonylag kis ráfordítással olyan pályára vezérelhetjük a gazdaságot, amelyen a fejlődés zavartalan, de megvan annak is az esélye, hogy a gazdaság nem tud élni a felkínált változtatási lehetőséggel, ezért visszaesik.

Azóta a környezettudomány, a környezet védelmével foglalkozó kutatás igen gyorsan elnyerte helyét nemcsak az akadémiai világban, hanem a laikus közvélemény vonatkozásában is. Egyúttal ebben a témakörben valósult meg először látványosan a természettudományok és a társadalomtudományok együttműködése. Közben mintha önállósította volna magát, eltávolodva a jövőkutatás inkább elméleti vonalat képviselő irányától.

Tudomány és jövőkép jellemezhető ma ez a kapcsolódás?

A környezetvédelemmel való foglalkozás valóban önálló vizsgálati témává fejlődött. A jövőkutatás azonban változatlanul foglalkozik környezeti kérdésekkel, így többek között tudomány és jövőkép életciklus elmélet, a zöld gazdaság, az alternatív energia, a klímaváltozás társadalmi következményei, a nem-növekedés és a fenntarthatóság problémaköreivel. Ezeket a kutatásokat a jövőkutatók gyakran a környezeti szakértőkkel együtt végzik. Erre jó példa az ebben az évtizedben folytatott WateRisk kutatás, amelyben a Budapesti Műszaki Egyetem modellező és a Budapesti Corvinus Egyetem környezeti és jövőkutató szakemberei vettek részt.

A komplex kutatási eredményt tartalmazó kötetet — a Jövőképtől a vízkészlet-kockázatig — ben publikálták. A nemzetközi szakmai szervezetek konferenciái mindig a legaktuálisabb, legfontosabbnak tartott témát, témákat járják körül és már címükben is jelzik ezt a kiemelést. Vajon mi volt az előző jövőkutatási konferencia fő témája, és mi szerepel a következő rendezvény terveiben? A nemzetközi szervezet ben ünnepelte fennállásának A konferencia előadásai a Global Research and Social Innovation: Transforming Futures témakör köré csoportosultak, kifejezve a kutatások globális jellegét, továbbá azt, hogy a jelen-jövő problémái csak a társadalmi megújulás, a gazdasági és a társadalmi innovációk kölcsönhatásában oldhatók meg.

tudomány és jövőkép

A Ez is mutatja, hogy a jövőkutatók a környezet kérdéskörét változatlanul kiemelt témakörként kutatják. Mik a tudomány és jövőkép elemek ebben a történetben? Osztálya keretében működő Jövőkutatási Bizottság 40 éves múltjára és előretekintünk a következő 40 évre. Visszatekintve a Jövőkutatási Bizottság akadémiai keretek közötti megalapítására, örömmel nyugtázhatjuk a tényt, hogy a hazai jövőkutatás kezdete után közel 10 évvel a Magyar Tudomány és jövőkép Akadémia a bizottság megalapításával elismerte a jövőkutatás tudomány voltát, és a tudományos közélet is elfogadta az új tudományágat.

Jelentősebb munkáink közül a világmodellek és hazai következményeik kutatása, valamint a Magyarország kutatás emelhető ki. Ez utóbbi a modern jövőkutatás három metodológiai elve szerint készült. A jövőkutató és más társadalomtudós szakértők előrejelzései a komplexitást, a fiatalok körében végzett, a jövőelvárásaikat firtató felmérések a participativitást képviselték, a lehetőségek és az elvárások közötti kapcsolatot pedig az alternatív jövők teremtették meg.

Az akadémiai jövőkutatás tehát nyitott a társadalom felé, amennyiben az objektív adatok elemzése, a modellezés mellett a civil társadalom tagjainak véleményére, jövőorientáltságának kérdésére is kiterjed. Fontos eredmény, hogy szinte mindegyik nagy egyetemünkön foglalkoznak a jövőkutatás különböző — elméleti, filozófiai, technológiai — aspektusaival.

tudomány és jövőkép

A Miskolci Egyetemen például jelenleg összehangolt kutatómunka folyik, amelynek eredményeként a jövőkutatás erős részt képvisel a gazdálkodástani és a környezetvédelmi tárgyakban. A Budapesti Corvinus Egyetemen 20 éven át önálló Jövőkutatás Tudomány és jövőkép koordinálta a jövővel kapcsolatos kutatásokat és tantárgyakat. Doktori képzésen belül egyedül a BCE jeleskedik jövőkutatási alprogrammal, a Gazdaságinformatika Doktori Iskola keretében, óta. Sok fiatalhoz jutott el, jut el az a szemlélet, amit a jövőkutatás képvisel.

Reményeink szerint utat tör a jövőről való felelősségteljes gondolkodás és az bates módszer a természetes látás helyreállítására, hogy a hétköznapi döntéseket is jól átgondoltan kell meghozni. Oktatáskutatással a hetvenes évektől foglalkozott, az Oktatáskutató Intézet és az Országos Közoktatási Kutatóintézet kutatójaként.

Educatio: Előzetesen az életpályádról szeretnénk képet kapni. A főbb tanulmányi, szakmai állomásokról, munkahelyekről.

Navigációs menü

Surányi Bálint: Talán a legérdekesebb, hogy az elemi iskoláimat ben kezdtem el, tehát Magyarország hadba lépésekor. Majd ban, a Nagy Imre kormányprogram idején kezdtem el az egyetemet, ben tudomány és jövőkép.

Ezzel kifejezte a jövőkutatás önálló tudományágként való elismerését. Osztályának Jövőkutatási Bizottsága a jövőkutatással tudományosan foglalkozó kutatók, oktatók legmagasabb szintű tudományos testülete, szakmai fóruma. Kapcsolatot tart más tudományágakkal, és képviseli a tudományág érdekeit az MTA szervezetében. Figyelemmel kíséri a tudományág helyzetét, a jövőkutatási műhelyek tudományos tevékenységét, tudományos üléseket szervez, véleményt nyilvánít, állást foglal a tudomány szempontjából jelentős kérdésekben.

Ebből az is következik, hogy mint tanuló, magáról az iskolarendszerről a koromnak megfelelően, de kivételes rálátásom volt, a Horthy-korszakról, a koalíciós korszakról, a Rákosi-korszakról és az ig vezető dolgokról személyes élményeim vannak. Az iskola egyfajta rálátást is adott nekem.

Az egyetemen történelem szakos tanári diplomát szereztem, de sosem tanítottam. Az első munkahelyem az Akadémia Történettudományi Intézete tudomány és jövőkép, ahol középkori témával foglalkoztam. A következő munkahelyem a Magyar Rádió és Televízió Közvéleménykutató Osztálya, ahol kutatóként dolgoztam.

Ezután kilenc évig a Központi Statisztikai Hivatal Közgazdasági Főosztályán és Társadalomstatisztikai Főosztályán készítettem elemzéseket. Ennek már volt oktatási — ifjúsági vonatkozása, mivel egy kutatást vezettem, amely a munkába állás első éveit vizsgálta különböző iskolai végzettségű csoportoknál.

Ezt követően a Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében voltam kutató, ahol a társadalmi tervezésnek nevezett tevékenységkörön belül az érdeklődésem az oktatás felé fordult.

Jövőkutatás, jövőkép | Pedagógiai Folyóiratok

Az oktatáskutató szakmával valójában egy véletlen következtében kerültem kapcsolatba. Kozma Tamás, aki akkor az MTA Tudomány és jövőkép Kutatócsoportjának volt a tagja, úgy gondolta, hogy a tervezés egy komoly dolog, és engem mint a Tervgazdasági Intézetben ilyesmivel foglalkozó kutatót meghívott, bemutatott, lényegében ezáltal törzskönyvezve lettem.

Tudomány és jövőkép más véletlen is közrejátszott. Amikor Knopp András oktatási miniszterhelyettes lett, az akadémiai szféra vezető embereiből egy magán konzultációs csoportot akart magának fabrikálni. Ez egy nagyon erős szakmai csoport volt, amelyhez én elég botcsinálta módon kerültem, de amikor Gazsó Ferenc, a csoport egyik tagja megalapította az Oktatáskutató Intézetet, úgy gondolta, hogy a tagok közül én vagyok olyan szabad ember, akit talán magához tud venni. Többször meghívott és végül a Tervgazdasági Intézetből alapító tagként től az Oktatáskutató Intézetben kezdtem dolgozni, tudományos tanácsadóként, tíz évig.

E: Milyen jövőkutatás-jellegű tevékenység zajlott a Tervgazdasági Intézetben? Hivatalosan nem folyt jövőkutatás, bár működött egy Távlati Tervezési Főosztály, akiknek a tagjai egyénileg érintettek voltak a témában. Munkahelyi szobatársam egy jövőkutató csoportnak vagy társaságnak volt a tagja, eljárt ülésekre.

Ilyen módon volt arról képem, hogy mi fut jövőkutatás címén. De túlzás lenne azt mondani, hogy ez társadalmi szinten zajlott. A hivatalos és informális körökben egyaránt a tudományos-technikai forradalom volt az általánosan elfogadott perspektíva, és ennek mindenféle módszerrel való megtámogatása.

A hasra ütéstől kezdve a Monte Carlo módszerig sok mindennel próbálkoztak, de komoly eredményekkel nem járt. Aztán nagyjából ugyanebben az időben, környékén jelent meg a Római Klub első jelentése. Ez nagy hatással betört Magyarországra is, ajnározták, vitatták.

tudomány és jövőkép

Ez alapján nagyon átalakult az addigi frazeológia, a verőfényes jövő helyett a növekedés határait elemezve. E: Kapcsolódott ez konkrét tervezési feladathoz a Tervhivatalon belül? Tudniillik épp ebben az időpontban az új gazdasági mechanizmus nevű gazdaságirányítási reform az lényegében a tervhivatal legtöbb főosztályának feladatkörét megváltoztatta.

Sokkal kevesebb operatív funkció maradt náluk, a tervutasításos rendszerben végzett feladatkörük megszűnt. Ugyanakkor egyes szférákra — közigazgatás, oktatás, egészségügy — a mechanizmusreform nem vonatkozott.

Következésképpen a hivatalon belül ezek váltak a leginkább operatív területekké, a kérdéseknek a relatív súlya is megnőtt. A távlati tervezési főosztály is ebben tudomány és jövőkép erősen érdekelt. Ennek akkoriban Illés János volt a vezetője.

Ebben a korszakban valójában sok múlt azon, hogy voltak-e olyan emberek, akiknek saját ügyük volt, Saramago látomás megpróbáltak érvényesíteni. Ilyen volt Timár János, aki osztályvezetőként dolgozott a főosztályon és munkaerő-kérdésekkel foglalkozott.

Cravero Róbert főosztályvezető és Hetényi István elnökhelyettes, későbbi pénzügyminiszter pedig hallgatott rá. Timár rögeszméje az volt, hogy a fő veszélyt a túlképzés jelenti, valamint az, hogy Magyarországon — az tudomány és jövőkép trendeket figyelembe véve — nagyon jelentős segédmunkás-hiány prognosztizálható.

Az es párthatározat után volt egy bizonytalanság, mert az első Ratkó-nemzedék akkor került egyetemre. Ebben a helyzetben ő tudomány és jövőkép azt, hogy részarányosan se növeljék meg a felsőoktatási férőhelyek számát. Következésképpen a Ratkó-gyerekekből azok, akik a korábbi időszakokban tudásuk, képességeik alapján simán bejutottak volna az egyetemre, most nem tudott továbbtanulni.

Lásd még