Színérzet színlátás, Színérzet színlátás, 4. fejezet - Színtan

Mit kell tudni a színlátásról?

A színek észlelése: az ellenszínelmélet A színlátásról eddig leírtak különös vonása, hogy az agyról, a látórendszerről, az idegi feldolgozásról nincs bennük szó vagy csak az említés szintjén. A szuperpozíció, színegyezés, fizikai színkeverés és az átlagtól eltérő színlátás esetei mind olyan jelenségek, melyeket alapvetően fotoreceptoraink fényérzékenysége határoz meg.

A továbbiakban viszont már a színlátás agyi mechanizmusait, valamint a látott színek észlelési struktúráját tárgyaljuk. A színek észlelésével kapcsolatos alapvető jelenségek Az emberi színlátásnak számos olyan vonása van, amely független annak háromszín-jel- legétől, nem következik abból. Sőt ezek a vonások olyanok, hogy legtöbbjüket egy laikus, színérzet színlátás színérzet színlátás megfigyelő is felismerheti.

színérzet színlátás

A színérzet színlátás színek vagy színélmények szerveződése már az idegrendszer működésén alapul nem csupán a csapok érzékenységénés olyanperceptuális struktúrákat eredményez, amelyek magyarázata a látáskutatás legnagyobbjainak is sokáig fejtörést okozott. A következő jelenségekről van szó. Az észlelt színeket általában három dimenzió mentén jellemezzük: ezek a színárnyalat, a telítettség és a világosság.

színérzet színlátás

A tiszta ég színe telítetlen és világoskék; a hagyományos írótinta színe viszont telített sötétkék. Hasonló a különbség az éretlen, illetve az érett cseresznye piros színe között. E három dimenzió segítségével már jellemezni lehet az úgynevezett színhasonlósági teret, amely a látott színek perceptuális szerveződését írja le.

színérzet színlátás

A három dimenzió a naiv megfigyelők számára is jól felismerhető, megérthető. Sőt az ezen dimenziókat alkalmazó kísérleti helyzetekben az ugyancsak naiv személyek megbízhatóan osztályozzák a színérzet színlátás színeket. Erre alapozható a színhasonlósági tér empirikus vizsgálata 4. A többféle módszer közül talán legeredményesebb a Wenzel Klára és Abrahám György által kifejlesztett szűrőrendszer Wenzel et al. Ezzel a módszerrel a protanomália és a deuteranomália esetei kezelhetők, amelyek az összes színtévesztés túlnyomó többségét teszik ki.

színérzet színlátás

A módszer lényege olyan áteresztési profilú szűrők alkalmazása, melyek az egymáshoz túl közel lévő H és K érzékenységi görbéket távolítják egymástól. Az eljárás részleteit az ábra szemlélteti. Ha ismert egy normál és egy anomáliás fotopigment érzékenységi görbéje is jelöljük ezeket n-nel, illetve a-valakkor a normál görbe n értékeit minden egyes hullámhosszon elosztva az anomáliás görbe a megfelelő értékeivel, kapunk egy harmadik görbét színérzet színlátás ez a h görbe.

projektor - projektor, Színérzet színlátás

Ha ezután olyan szűrőt készítünk, amelynek áteresztőképessége épp ezzel a h görbével jellemezhető, és ezt szemüvegként alkalmazzuk egy olyan személynél, akinek éppen az a-val jellemezhető anomáliás fotopigmentje van, akkor ez a szemüveg tökéletesen korrigálni fogja ennek a fotopigmentnek az érzékenységét. Eddig rendben is van, hiszen mind a normál, mind az anomáliás fotopigmentek elnyelési görbéiről színérzet színlátás adatokkal pl. Stockman et al. Megjegyzendő, hogy ha a hányados h görbe 1-nél nagyobb értékeket tartalmaz, akkor 1-re kell normálni, hiszen olyan szűrőt, ami a beesőnél több fényt ereszt át egy adott hullámhosszon, nem lehet készíteni.

A normálással olyan h' görbét kapunk, amellyel transzformálva az a görbét, nem pont az n színérzet színlátás kapjuk vissza, hanem annak egy 1-gyel kisebb számmal való szorzatát.

Szobafestő Attila: Beltéri dekorációs ötletek

Ez azonban nem gond, mert a látórendszer kitűnően adaptálódik egy ilyen, kissé csökkent érzékenységhez mindhárom csaposztállyal ez történik, 04 látásélesség fölteszünk egy napszemüveget. Ezzel azonban még nem oldottuk meg a színtévesztés korrekcióját, hiszen a h' szűrő a retinában lévő másik két fotopigment fényelnyelését is befolyásolni fogja, méghozzá eddig ellenőrizetlen módon. Olyan szűrőt kell tehát konstruálnunk, amely — mint az ábra mutatja — a H csap érzékenységét kissé fölfelé, a K csapét pedig lefelé a rövidebb hullámhosszak irányába tolja el, az R csapokat pedig lényegében nem befolyásolja.

Wenzel Klára és Abrahám György szűrőkészlete éppen ezeket a feltételeket teljesíti, s ezáltal alkalmas a zöld-piros színtévesztés különböző típusainak korrekciójára. Egy tipikus szűrőprofil látható az ábra jobb oldali grafikonján.

A készletből megfelelően választott szemüveggel a színtévesztők 72 százaléka legalább tíz táblával többet tud elolvasni a pszeudoizokromatikus teszteken, mint szemüveg nélkül e tesztek mintegy húsz táblát tartalmaznak. A kezelt személyek 65 százaléka szemüveggel normál teljesítményt nyújt a pszeudo-izokromatikus táblákon.

Egy érdekes, az észlelési élmény szintjén megragadható hozama a korrekciónak, hogy a szemüveget viselő személyek ténylegesen úgy érezték, hogy a világ szebb, színekben gazdagabb lett. A három dimenzió közül a telítettség színérzet színlátás a világosság lineárisak: a színhasonlósági tér világosságtengelye a fehértől a szürke árnyalatokon át a feketéig terjed, míg a telítettség minden színárnyalat esetén egy maximumértéktől a szürke valamely árnyalatáig nulla telítettség változik.

A spektrális monokromatikus fények színe a legtelítettebb ilyen például egy vörös lézera kevert, szélesebb spektrumú fények színe már kevésbé. Ha egy adott színű, például piros festékhez fokozatosan egyre több fehéret adunk, akkor egyre telítetlenebb világos színeket kapunk ezeket pasztellszíneknek is nevezik. Ha piros festékünket egyre növekvő mennyiségű szürkével vagy feketével keverjük, az eredmény egyre telítetlenebb sötét színek sorozata lesz.

A szürke színérzet színlátás, valamint a fehéret és a feketét együtt szokás akromatikus színeknek is nevezni, a többi árnyalatot pedig összefoglaló névvel kromatikus színeknek.

Színérzet színlátás Injekciók a látás helyreállítása

A színhasonlósági tér egyik sztenderd változata az ún. A színkör színérzet színlátás azért nincs értelmezhető minimuma és maximuma, mert színérzet színlátás látható spektrum két végének színe, az ibolya és a vörös meglehetősen hasonlóak, de legalábbis hasonlóbbnak tűnnek egymáshoz, mint a színérzet színlátás középső részének színeihez a kékeszöld, zöld, sárgászöld, sárga és a narancs árnyalataihoz.

Azok a színek pedig, amelyek monokromatikus fényekkel nem állíthatóak elő ilyen a lila színek tartományaátvezetést képeznek a látható spektrum két végének színe között. További komplikációt jelent azonban a látható színek ellenszín-szerveződése. A színárnyalatok egyes párjai olyanok, hogy a megfelelő arányban keverve őket, kioltják egymás kromatikus összetevőjét, s az eredmény valamely szürke árnyalat lesz.

A vörös és a zöld ilyen ellenszínpárok, ugyanígy a kék és a sárga is. Minden kromatikus színnek van ellen- színpárja: a narancsszíneké a színérzet színlátás tartományba, a liláké a sárgászöld tartományba esik. A színhasonlósági tér alapvető tulajdonsága a tiszta színek, illetve a keverék színek elkülönülése is.

Más néven ez a pszichológiai színkeverés jelensége, amely tehát a fizikai színkeveréstől különbözik. Négy olyan kromatikus árnyalat van, amelyek vesebetegség gyanújának vizsgálata tűnnek számunkra más kromatikus árnyalatok keverékének: ezek a piros, a zöld, a sárga és a kék. A többi kromatikus árnyalat e négy alapszínből kettő valamiféle keverékének tűnik. A narancssárga színek egyszerre kissé vörösesek és sárgásak is; a lilák egyszerre kékesek és vörösesek.

Az eddigiekből következik, hogy a tiszta ellenszínek — piros és zöld, illetve sárga és kék — nem alkotnak keverék színeket, pszichológiai szinten nem keverednek egymással. Soha nem látunk vöröseszöld vagy kékessárga színeket. Erre valaki azt az ellenérvet hozhatná föl, hogy színérzet színlátás, hiszen a zöld például a kék és a sárga keveréke, esetleg a kékessárga szín nem más, mint a zöld.

S eszerint akkor csak három tiszta szín lenne.

111128 Latas_hallas_KA3_kiadva - Biofizikai Intézet

E kérdés megválaszolásához alapos empirikus vizsgálatok adatai segítenek hozzá, melyek cáfolni látszanak ezt az ellenvetést. Színérzet színlátás és BoyntonMiller és mások eredményei szerint a személyek például akkor tudják jól leírni, megfelelően megnevezni; valamennyi kromatikus színt, ha a négy kromatikus alapszín nevét használhatják.

Ha e négyből valamelyiket letiltották, akkor a kísérleti személyek nem tudtak minden bemutatott színt megfelelően leírni. Más szóval, a színmegnevezési vizsgálatokból kitűnt egy aszimmetria: a narancssárga például jól leírható a színérzet színlátás számára vörösessárgaként vagy sárgásvöröskénta vörös viszont nem írható le mondjuk narancssárgás lilaként. Bizonyos narancssárga és lila fényeketfizikailag keverve ugyan kaphatunk vöröset amely sem nem kékes, sem nem sárgásmégis, pszichológiai szinten a vörös észlelete nem keveréke a narancssárgának és a színérzet színlátás.

E megfigyelések arra utalnak, hogy a zöld, ugyanúgy, mint a piros, a kék és a sárga, alapszín tiszta szín. Ezt támasztja alá az a megfigyelés is, hogy kék és sárga festéket fizikailag keverve az arányoktól függően létrehozható sárgászöld sok sárga és kevés kék festék eredményekéntkékeszöld sok kék, kevés színérzet színlátásvalamint olyan zöld is, amely sem nem kékes, sem nem sárgás, hanem csak zöld.

A zöld tehát csak fizikai szinten keveréke a kéknek és a sárgának, pszichológiai szinten azonban független tőlük.

színérzet színlátás

Az ellenszínelmélet Az ellenszínek jelenségét, illetve a színek pszichológiai keveredését először Ewald Hering írta le a Ugyanakkor magyarázatuk a kor legnagyobbjainak is gondot okozott YoungHelmholtz Ezek a magyarázati próbálkozások színérzet színlátás ponton nem voltak kielégítőek Hurvich E modell és to vábbf elj le szte tt változatai pl. Werner-WootenHunt már számot adnak a fent leírt jelenségekről.

E modellt más tankönyvekhez hasonlóan itt is egyszerűsített formában mutatjuk be, elhagyva bizonyos matematikai részleteket. A modell feltevése szerint a látórendszer a csapok kimeneteiből különbségeket számolva hozza létre a színhasonlósági tér dimenzióit. A H és K csapok jelének különbsége ezt H — K-val jelöljük adja a piros-zöld jelet. Ebből rögtön következik, hogy zöldespiros érzéklet nem állhat elő, s mint láttuk, ez így is van.

Színlátás – Wikipédia

Ebből az is következik, hogy a modell színérzet színlátás engedi a sárga és a kék érzékletek keveredését. Ez a színérzéklet világosságának színérzet színlátás meg. Színérzet színlátás körkörös színárnyalat-dimenziót most a két opponens kromatikus dimenzióval helyettesítettük; a világosságdimenzió maradt, és a telítettség is, noha itt nincs nyíltan megnevezve. Az ábrán középen látható színkörön a periféria felé találjuk a legtelítettebb színeket, s a középpont a világosságtengely felé pedig az egyre kevésbé telítetteket lásd a 4.

Ez a viszonylag egyszerű modell, ha végiggondoljuk, valamennyi fönt leírt jelenséget magyarázni képes. Ha a két egyensúlyból csak az egyik áll fenn, akkor tiszta szín érzéklete keletkezik, ha mindkét kromatikus dimenzió értéke eltér a nullától, akkor kevert szín érzéklete jön létre.

Utóbbiaknak négy nagy csoportjuk van: a narancssárgák vörösessárgaa lilák kékesvörösilletve a sárgászöldek s a kékeszöldek csoportja. Mindegyik ilyen csoportba számtalan árnyalat tartozik, színérzet színlátás két kromatikus komponens, illetve a telítettség fokától függően.

színérzet színlátás

Az egyszerûsített ellenszínelmélet 4. A színhasonlósági tér az ellenszín-dimenziókkal reprezentálva Amellett, hogy ez színérzet színlátás modell számos jelenséget megmagyaráz, egy fejlődőben lévő elmélet is egyben, mely számos kérdést vet föl a kutatás számára. Lezárásképpen néhány ilyen alapkérdést ismertetünk. A kontrasztszínek problémája A két legjellegzetesebb kontrasztszín a színérzet színlátás és a fekete.

A barna szín igen különbözőnek tűnik az eddig említett színkategóriáktól, s még az sem világos, hogy vajon tiszta színnek vagy keverék színnek kell-e tekinteni.

Tartalomjegyzék

Józan ésszel meggondolva akár alapszín is lehetne, mivel meglehetősen egységesnek tűnik: például a Túró Színérzet színlátás csokibevonatának jellegzetes színe nem igazán emlékeztet két másik színárnyalatra úgy, ahogyan mondjuk egy zöldessárga szövet színe egyszerre tűnik számunkra zöldesnek és sárgásnak.

A barna szín ennél sokkal egységesebb. De akkor hol helyezkedik el a színhasonlósági térben? E fenomenológiai élményszintű probléma megválaszolásához hozzásegíthet egy mindenki által kivitelezhető kísérlet.

Mit kell tudni a színlátásról? A szemészeti alkalmassági vizsgálatok során elsősorban a látásélességet és a színlátást nézzük. A jó színlátás nemcsak akkor előny, amikor a naplementében, a természtben, egy szép fényképben gyönyörködünk, hanem a pályaválasztásban is, hiszen Magyarországon ma már több mint száz szakmában nem ajánlatos foglalkoztatni azokat, akik a normálistól eltérően látják a színeket.

Készítsünk egy kb. Ezután egyik szemünkkel nézzünk bele a csőbe úgy, hogy a másik hogyan lehet dinamikus látásmódot fejleszteni egy tábla csoki felületének részletét lássuk, melyet erős fénnyel például egy olvasólámpával világítunk meg.

Lásd még