Látóhatár az, Látóhatár az, Keresztury Tibor: Keleti kilátások (Tata)

Milyen messze látunk szabad szemmel? CooperVision Hungary Látóhatár az, Keresztury Tibor: Keleti kilátások Tata Hogy menedékjoguk ne kerüljön veszélybe, titokban szervezték és terjesztették a lapot. Rövid svájci megjelenés után mégis lelepleződtek, ezért a szerkesztőséget előbb Párizsba, majd ban Münchenbe költöztették. Molnár József felelős kiadóként, Borbándi Gyula felelős szerkesztőként a kezdetektől jegyezte a lapot, mellettük az első számon főmunkatársként Bikich Gábor, Kovács Imre és Szabó Zoltán neve szerepel [2].

Milyen messze látunk szabad szemmel? Sorozatunk első részében azt gyűjtöttük össze, milyen messze láthatunk szárazföldön szabad szemmel optimális körülmények között, feltételezve az éleslátást.

Látóhatár az közelítő számítás szerint a horizont-távolság a látómagasság négyzetgyökével arányos, azaz például a magasságot megnégyszerezve a horizont megduplázódik. Az előbb említett 4,5 km kevésnek tűnhet, mert a tapasztalat szerint az ennél sokkal messzebb levő épületek, fák, hajók is láthatók.

A távolabbi tárgyakat azért láthatjuk, mert egy részük a horizont fölé emelkedik. Milyen messzire lehet ellátni például Budapestről?

A János-hegy kilátójából látható körpanoráma horizontjára az Alföld tengerszint feletti magasságát is figyelembe véve 70 km-t kapunk. Ennek látóhatár az - jó idő esetén - még alacsonyabb budai hegyekről is látszanak a több mint km-re levő Mátra vonulatai. Igaz, Mátraalja a horizont alatt látóhatár az, de a Kékestető elvileg még a Pesti-síkságról is látszik.

Az épületek második emeletéről nézve a horizont két-három kilométerrel látszik távolabb, mint az elsőről kitekintve, feljebb menve azonban az emeletenkénti horizont-távolodás egyre kisebb.

Egy felhőkarcoló századik emeletéről már csak látásvizsgálatok az észleléshez lehet távolabbra látni, mint a A légköri fényelhajlás miatt látóhatár az mögötti képződmények is látszhatnak, ez a jelenség a felszín közelében erős, de a repülési magasságban már elhanyagolható.

A délibáb, a fata morgana is megtréfálhatja a megfigyelőt, de ezeket sem pilóták szokták látni.

A hegymászók - saját elmondásuk szerint - néha vizuálisan érzékelik a Föld görbületét. Ugyanezt az előbb említett balatoni fürdőzők is elmondhatják magukról, hiszen a tó vizén is jelentkező görbület miatt takaródik ki a túlpart alja.

Forrás: origo.