Az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont.

az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont

Új fogalmak megjelenése A késő középkori Európában, majd a Ez a nemzeti jelleg a Az as, de főként az es évektől a felsőoktatás nemzetközivé válásának új korszakát lehet megfigyelni. A nemzetközi politikai, valamint társadalmi és gazdasági környezet az adott időszakban jelentősen megváltozott. A hidegháború vége, az európai integráció felgyorsulása, valamint egyes ázsiai országok fejlődése nagyobb teret engedett a különböző nemzetközi felsőoktatási együttműködések 1 A tanulmány megírásához szeretnék köszönetet mondani az ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori Iskolának, amely lehetőséget biztosított a doktori kutatásom megvalósításához.

Külön szeretném megköszönni Dr. Kereszty Orsolyának, aki az ún. Műhely kurzus keretében szakmailag támogatott, valamint a doktori iskola hallgatóinak, Hankovszky Katalinnak, Lukicsné Berényi Sára Fruzsinának és Pap Annának, akik véleményükkel segítették a munkámat.

Ez a folyamat a kétezres évek elején felerősödött, rendkívül sokoldalú lett, és a felsőoktatás meghatározó tendenciájává vált OECD, Ezt az új korszakot újra-nemzetköziesítésnek re- internationalization is nevezik Teichler, A az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont felgyorsulásának köszönhetően a kétezres években a felsőoktatásról folyó szakpolitikai viták fókuszában volt a nemzetközivé válás problematikája Teichler, A szakirodalmi elemzés azokra a kérdésekre keresi a válaszokat, hogy az as évektől új lendületet kapott nemzetközivé válás fogalmát hogyan határozza meg a szakirodalom, valamint hogy az elmúlt években mely meghatározások váltak uralkodóvá.

A tanulmány fontosnak tartja annak áttekintését, hogy a nemzetközivé válás folyamatában a felsőoktatási intézmények hogyan közelítették meg a folyamatot, milyen célokat fogalmaztak meg, ennek érdekében elsősorban milyen tevékenységeket valósítottak meg.

A tanulmány kiemelt célja, hogy bemutassa azokat a kritikai reflexiókat, amelyek a nemzetközivé válással, valamint a globalizáció felsőoktatásra gyakorolt hatásával kapcsolatos problémákra, valamint azok kockázataira hívják fel a figyelmet.

Az elmúlt években e kritikai megjegyzések felerősödésével megkezdődtek azon megoldások, irányok keresése, amelyek a nemzetközivé válás újragondolását, újradefiniálást sürgetik. Új fogalmak megjelenése A A felsőoktatás tágabb környezetében történő változások, illetve ezek együttes hatása jelentősen befolyásolja a felsőoktatás rendszerén belül végbemenő folyamatokat.

Éppen ezért nem meglepő, hogy az elmúlt évtizedekben a felsőoktatás egyik meghatározó tendenciájává vált a nemzetközivé válás, a nemzetközi jelleg erősödése OECD, E két fogalmat, a globalizáció és a nemzetközivé válás fogalmát, nagyon sok esetben hasonló jelentéssel, gyakran 2 A szakirodalmi feldolgozás A felsőoktatás nemzetközivé válása — hazai intézményi gyakorlatok munkacímű doktori disszertáció alapját képező empirikus vizsgálat része.

  1. И во всей Вселенной, доступной наблюдению, не найти ничего подобного Центральному Солнцу.
  2. Vizuális alkalmasság b3

Fontos megjegyezni, hogy a felsőoktatás nemzetközi szakirodalma jelentős, a folyamat különböző elemeinek leírására sok kutató, elemző vállalkozott az elmúlt években. A szakirodalmi elemzés talán a legfontosabb, a meghatározó felsőoktatás-kutatók tanulmányait tekinti át.

Tanulási eredményekre alapozott kurzusszervezés, tanuló központú oktatás - Tempus Közalapítvány

A feldolgozott tanulmányok legnagyobb része nyilvánosan hozzáférhető. Azonban a két fogalom közötti különbségek, sajátosságok meghatározása számos szakirodalom visszatérő témája, a fogalmak értelmezése, a fogalmak közötti különbségek meghatározása a felsőoktatási rendszer, illetve a felsőoktatási intézmények vizsgálata esetében mindenképp szükségszerű Knight, ; Knight, ; Teichler, ; Altbach, ; De Wit, Fontos megjegyezni, hogy a különbségek meghatározása mellett több tanulmány hangsúlyozza a globalizáció és a nemzetközivé válás komplex viszonyát is De Wit, Az as évektől felerősödő globalizáció alatt valójában azokat a nemzetek feletti gazdasági, politikai kulturális és társadalmi változásokat értjük, amelyek napjainkban megkerülhetetlenek, a felsőoktatási rendszert pedig hangsúlyosabb nemzetközi jelenlétre, a nemzetközi vérkeringésbe való erőteljesebb bekapcsolódásra készítették Altbach, Több kutató a globalizációt összetett skálájú, szempontú, több területen végbemenő folyamatként értelmezi, méghozzá azon változások esetében, amelyeket világszintű relációban lehet leírni, elemezni Altbach, ; Teichler, Teichler szerint a globalizáció feltételezi, hogy a nemzeti határok elmosódnak, nemzetek feletti folyamatként azonosítható.

A globalizáció hatása a felsőoktatásban is érzékelhető: felerősíti a az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont szereplők közötti versenyt a globális rangsorok elterjedéseelősegíti a transznacionális képzési formák létrehozását, valamint erősíti a kereskedelmi alapú tudás-megosztási formák elterjedését Teichler, A nemzetközivé válás, amely az es években jelent meg hangsúlyosan a szakirodalomban, a felsőoktatási intézményeket aktív, időnként proaktív szerepbe készteti, ami alatt azt értjük, hogy a kormányzatok, valamint a felsőoktatási intézmények által elfogadott közpolitikákat, programokat helyezi a folyamat középpontjába.

Ennek értelmében a nemzetközivé válás olyan folyamatra utal, amely a határokon átível, nemzetközi viszonylatban értelmezendő, ugyanakkor megtartja a felsőoktatási rendszer nemzeti kereteit, szintjét Teichler, Ez a folyamat a felsőoktatási rendszerben magával hozza a tudástranszfer szerepének erősödését, a nemzetközi mobilitás növekvő aktivitását, valamint a nemzetközi az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont kialakítását a felsőoktatás, valamint a kutatások területén Teichler, Számos elemző szerint ugyanakkor a globalizáció és nemzetközivé válás fogalma között nem lehet kategorikusan különbséget tenni, mivel a két fogalom számos dimenzió mentén átfedi egymást, összefonódnak.

Van olyan 4 szemlélet is, amely szerint a globalizációt felcserélte a nemzetközivé válás a felsőoktatásról szóló diskurzusban De Wit, ; Teichler, E fogalmak határai gyakran elmosódnak, átfedik egymást, sok esetben szinonimaként jelennek meg.

Az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont - tempomusic.hu

Ezen fogalmak azonban különböző jelenségeket írnak le, amelyekkel differenciáltabban lehet megfogni a felsőoktatásban zajló változásokat, valamint jobban meg tudják ragadni a folyamatok jellegét De Wit, A transznacionális képzés jellemzője, hogy az egyetem olyan oktatási szolgáltatásokat nyújt, és képzési programokat szervez, amelynek elsődleges célközönsége, vagyis a hallgatók, nem az adott egyetem székhelyének megfelelő, hanem attól eltérő országban jutnak hozzá a felsőoktatási intézmény szolgáltatásaihoz Healey, A felsőoktatási intézmények transznacionális képzéseket a A transznacionális képzés formái lehetnek az alábbiak: távoktatás, nemzetközi branch campusok, különböző kihelyezett programok, valamint vállalkozási együttműködésben működtetett kihelyezett programok Wilkins —Huisman, A Magamtól helyreállítottam a látásomat képzés az elmúlt években komplex és sokdimenziós jelenséggé vált.

Széles körben alkalmazott meghatározása szerint a nemzeti jogi határokon átívelő mozgást jelenti. Ez a mozgás jelentheti emberek, programok, szolgáltatók projektek és szolgáltatások stb. A határokon átívelő képzés, illetve oktatás jelenthet állami és magán felsőoktatási intézmények, valamint forprofit, valamint nonprofit szolgáltatók által végzett tevékenységeket.

Masszázs tanfolyamok-masszőr képzés-Masszázs \u0026 Oktatás javíthatja a látás önmagát

A képzések formái is sokfélék lehetnek: távoktatási formáktól egészen a személyes jelenléttel járó oktatás Knight, A nemzetközivé válás meghatározó jellege a regionalizáció, vagyis, hogy egy-egy térségen belül meghatározó válik a felsőoktatási intézmények közötti együttműködése, vagy például az egyének mobilitása.

Az elmúlt években a térségeken belüli felsőoktatási mobilitás erősödött, például ez a folyamat megfigyelhető Európában vagy Kelet-Ázsia térségében OECD, Teichler es tanulmányában az európaizáció Europeanisation fogalmát is elemzi. Az európaizációt a nemzetközivé válás, illetve a globalizáció regionális jellegű példájaként említi.

  • A tervezés kiindulópontja és logikája A bejövő hallgató feltételezett tudásából kiindulva lépésről, lépésre halad a cél eléréséig.
  • Myopia optikai séma
  • Az oktatási rendszer bár nem az egyedüli társadalmi intézmény, amely ezzel a funkcióval rendelkezik, de az oktatás mindenekelőtt ennek a funkciónak az ellátására jött létre, s az is igaz, hogy az intézményes kultúraközvetítés legfontosabb terepe az iskola.

Kiemeli, hogy az Európán belüli trendek sajátosak, jelentősen különböznek Európa és más térségek közötti, illetve más térségeken belüli folyamatoktól. Az európaizáció fogalmával elsősorban az Európán belüli együttműködéseket az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont Erasmus-programvalamint a Bologna-folyamat által okozott hatásokat írja le Teichler, Az elmúlt években a felsőoktatás nemzetközi válása komplex jelenséggé vált, a nemzetközi szakirodalomban számos fogalom jelent meg, amelyek hasonló jelenségek leírására tesznek kísérletet.

A következő fejezet a nemzetközivé válás intézményi megközelítéseivel, illetve a globalizációs folyamatok felsőoktatásra gyakorolt hatásával foglalkozik.

az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont

A felsőoktatás nemzetközivé válásának kritikai megközelítései Az elmúlt években a szakirodalomban megjelentek a nemzetközivé válással az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont kritikai reflexiók Altbach, ; de Wit,de Wit,amelyek a nemzetköziesítés újragondolását sürgetik. A kritikai megjegyzések több területet érintenek, a reflexiók egy része a felsőoktatási rendszeren túli folyamatok, más részük pedig rendszeren belüli változások okozta problémákat, kérdéseket fogalmaznak meg.

De Wit számos tanulmányában elemzi a felsőoktatás nemzetközi válásával kapcsolatos problémákat, tévhiteket. Véleménye szerint a felsőoktatási intézmények nemzetközivé válása sok esetben azt jelenti, hogy az egyetem fragmentált, egymáshoz nem kapcsolódó tevékenységeket végez, vagyis a nemzetközivé válás intézményi szinten nem komprehenzív folyamatot jelent de Wit, További problémaként azonosítható, hogy a nemzetközivé válással kapcsolatos párbeszéd elsősorban nemzeti, valamint intézményi szinten folyik, és a programszintre pl.

az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont

Ugyanakkor fontos felismerni, hogy az elmúlt évtizedekben a globális hatásokra adott rendszer, illetve intézményszintű válaszok jellege eléggé meghatározott volt. De Wit elemzése szerint a globalizáció hatására, valamint a felsőoktatás növekvő piacosításának hatására új képzési formák, új termékek, valamint szolgáltatók eredményez, amely újfajta témákat, konfliktusokat teremt a felsőoktatásról szóló párbeszédben.

  • Ждать от него какой-то угрозы не приходится.
  • Szemgyakorlat hyperopia látás
  • Олвин взглянул на своего старого наставника с новым уважением.

Az angol nyelv mint munkanyelv használata a felsőoktatásban, főként a posztgraduális szinten, valamint a tudományos életben, általánossá vált. Az elmúlt évtizedekben az oktatás mellett a tudomány, a kutatások elsődleges nyelve is az angol lett.

Az angol nyelvű tudományos folyóiratok száma és szerepe a tudományos világban napjainkban vitathatatlan. Ez előnyt jelent az angol anyanyelvű országoknak, főként azoknak, amelyek erős kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerrel rendelkeznek. Ennek egyik eredményeként napjainkban a nemzetközi felsőoktatási mobilitás elsősorban az angol nyelvű országba irányul. Robertson, Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, valamint Ausztrália legnépszerűbb, legtöbb külföldi hallgatót fogadó országok közé tartoznak.

Az angol nyelv elterjedésének pozitív hatásai — mint a mobilitás elősegítése, vagy a tudásmegosztás hatékonyabbá tétele mellett — több kutató is hangsúlyozta az angol nyelv előretörésének negatív hatásait.

az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont

Ilyen negatív hatás például az angol nyelvű folyóiratok vagy angol anyanyelvű kutatóközösségek dominanciája, és befolyásul által a tudományos kutatások tematizálása, valamint a nemzeti kutatóközösségek, illetve a nemzeti jellegű témák háttérbe szorulása Altbach, A nemzetközivé válás újragondolása kapcsán az elemzők hangsúlyozzák, hogy az egyenlő és etikus intézményi együttműködések kialakítása iránti elköteleződést erősíteni kell de Wit, Az egyes vélemények szerint a nemzetközivé válás az elmúlt évtizedekben dominánsan nyugati jelenség volt, amely során a fejlődő országok proaktív szerepet játszottak.

Ugyanakkor a feltörekvő országok, illetve felsőoktatási intézmény e koncepció megváltoztatására törekednek de Wit, Ennek a kérdéskörnek az egyik legismertebb elemzője, Philip G. Altbach, ben megjelent tanulmánya a globalizáció felsőoktatásra gyakorolt hatását elemezte Altbach, A tanulmány tárgyalja a felsőoktatás viszonyában a centrum, valamint a periféria helyzetét, illetve a globalizáció eltérő hatását a különböző helyzetben lévő országok felsőoktatási rendszereire.

A fentiek mellett a kutató azt a kérdést is elemzi, hogy a felsőoktatás nemzetközivé válása mennyiben része, illetve mennyiben tekinthető egy új kolonizációs folyamatnak. Altbach értelmezése szerint a felsőoktatás viszonyában a periféria és a centrum értelmezése komplex. Ennek oka, hogy számos centrum helyzetben lévő országban, példaként az Egyesült Államokat említi, több periferikus helyzetben lévő intézmény is van, vagy például periferikus helyzetben lévő országokban is vannak kiemelkedő felsőoktatási intézmények.

A legfontosabb centrum helyzetben lévő intézmények elsősorban az angol nyelvű országokban találhatóak. Véleménye szerint a globalizáció erősödése a létező egyenlőtlenségek mellett új dimenziók mentén is erősítette az egyenlőtlenségeket.

Altbach kiemelte, hogy a centrum helyzetbe kerülés rendkívül nehéz feladat, nagy befektetésekkel jár. Napjainkban egyre nehezebb nemzetközi viszonylatban vezető felsőoktatási intézménnyé válni. A centrum helyzetben lévő intézmények pedig meghatározó szerepet játszanak a tudástermelés, valamint a tudáselosztás folyamatában Altbach, Altbach a globalizáció és a nemzetközivé válás fogalma mellett elemzi a felsőoktatás multinacionális jellegének erősödését is.

Ez a jelenség azt jelenti, hogy az egyik ország képzési programot ajánl fel egy másik ország számára, egyik példája az ún.

az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont

Ez a folyamat nem újkeletű, történelmi gyökerei a gyarmatosítás időszakára nyúlnak vissza; a gyarmati központok gyakran hoztak létre ún. A történelmi példák ugyanakkor azt mutatják, 8 hogy a különböző országok között a felsőoktatási képzések exportja általában az egyenlőtlenséggel összekapcsolható jelenség Altbach,

Lásd még