A tapintás érzése. Mitől alakulhat ki bőr-érzékelészavar?

A bőr és a tapintás - HáziPatika

Mitől alakulhat ki bőr-érzékelészavar?

A rajta tett keresztmetszeten két, illetőleg három réteget lehet megkülönböztetni 8. A legfelsőbb réteg a bőrhám Emelynek felszinét sr egymással erősen összetartó, elszarusodott, a tapintás érzése sejtek alkotják. Ezen szaruréteg alatt következnek lágy állományú sejtek, bennök határozottan kivehető maggal, melyek a bőrhám nyálka vagy festékes rétegét M alkotják.

E rétegben szaporodnak a sejtek és a mint a felület felé a szarurétegbe jutnak, elszarusodnak és így szolgálnak a lehorzsolt, lekopott, elszarusodott sejtek pótolására, valamint e réteg sejtjeiben fordulnak elő azok a színes szemecskék is, melyektől a bőr színe függ. A nyálka vagy festékes réteg alatt van a bőr irharétege C.

Ezt kötőszöveti és rugalmas rostok alkotják, benne vérerek vk és izomelemek hei nagy számmal fordulnak elő.

a tapintás érzése csepp homályos látás ellen

Ugyancsak az irhából nő ki a haj Hh, Hs rajta át, valamint a hámrétegen keresztül halad a verítékmirigyek V kivezetőcsöve vk is. Az irhában vannak a kis faggyúmirigyek Fmelyek a bőrnek lágyan tartására és a haj bezsírozására szolgáló zsírt elválasztják.

A tapintási érzések szempontjából a bőr idegei érdekelnek bennünket a legjobban. A vérerek szintén a bőrbe jutó 8. A bőr haránt átmetszete, félig vázlatosan. A bőr idegei a hajtüszőket ht sűrű, finom idegfonatokkal veszik körül.

a tapintás érzése a látás sokáig nem tűnt el

Hasonló finom idegfonatokat sikerült még találni a szem átlátszó szaruhártyája, a száj-nyálkahártya és a szemhéjakat s szemtekét bevonó finom nyálkahártya hámjában a hámsejtek közt; de sőt a bőr hámsejtjei közt is említenek idegrostocskákat. Számos idegrost azonban a bőrben külön végkészülékben 36 végződik. Az ilyen idegvégződésnek legegyszerűbb alakjai a tapintó-sejtek.

A tapintás, taktilis érzékelés zavarai - tempomusic.hu

Egy vagy több, többé-kevésbbé lencse-alakú, finoman szemecskézett sejt, világos maggal és sejtburokhártyával. Az ideg tengelyfonala a sejt lapos oldalából szemecskézett korong alakjában indul ki. Ezek idegsejtekhez hasonló képleteknek mondhatók s a tőlük kiinduló idegrosttal neuront alkotnak, melynek idegfonala a középponti idegrendszerbe tér.

Ily egyszerű alakban látható a tapintóidegek végkészüléke különösen a kacsa és liba csőrén, de emberen is találhatók a bőrnek csaknem egész ki terjedésében. Tapintó végkészülékek; I. Az ábrán az ideg is ki van tüntetve e. Embernél a piros ajkszélen, a száj s orrüreg nyálkahártyáján, a nyelven és a szem kötőhártyáján találták.

A bőr és a tapintás

Ilyeneket a bőrirha szemölcseiben, nevezetesen a kéztenyér és lábtalp bőrében, különösen pedig az ujjakon sokat lehet találni; de előfordulnak a kéz- és lábhát, a mellbimbó és szemhéjak, az ajkak, az alkar és alszár bőrében is. Az ideg tengelyfonala a hártyarendszertől bezárt finom szemecskés anyagon jön ki a tapintás érzése tapintó-végkészülékből. E tapintó-végkészülékek nem annyira a felszínen találhatók, mint az eddig leírták, hanem a bőr alatti kötőszövetben fordulnak elő, sőt az ízületek körül, az inak hüvelyében és némely állat bélfodrában is rájok bukkantak.

Az egész bőrben tehát a legkülönbözőbb végkészülékek vannak a tapintó-idegek számára és innen érthető, hogy bőrünk, valamint a nyálkahártyák szabadon fekvő részei, mint a száj-nyálkahártya, egész kiterjedésökben érzékenyek. Ezáltal válnak olyan érzékszervvé, melynek feladata külső hatásokat öntudatunkra juttatni, hogy esetleg káros hatások 38 ellen védekezzünk. Egyébiránt a porczogókon, körmökön és a hajon kívül, testünk minden részének vannak érző idegei.

Az érzőrendszer Az érzésféleségek két csoportra oszthatók: a Felületes érzés: fájdalom, hő, elemi tapintás, b Mélyérzés: izom és ízületi helyzetérzés, mély fájdalom, vibrációérzés. Mind a felületes, mind a mélyérzés szerepet játszik a stereognosisban és a bőrérzés lokalizációjában, amelyeket az agykéreg működése integrál.

A bőr útján szerzett hatások sokfélék. Ingerei mindenkor külsők. A keletkező érzéseket azonban nem vonatkoztatjuk olyan élesen külső tárgyra, mint a más érzékszervek útján szerzett érzéseinket, hanem inkább úgy érezzük azokat, mint testünkre történő hatásokat.

Az előbbit az egyén mintegy elszenvedi, illetve elfogadja, anélkül hogy figyelme különösebben az érintő objektum felé irányulna. Érdemes megjegyezni, hogy a passzív ingerhatások gyakran a percepciós küszöb alatt maradnak, Head terminológiájával élve, protopátiásak Head Ilyen például az, amikor egy nagyobb tömegben az emberek egymáshoz érnek, vagy amikor a villamoson fogódzkodás közben két kéz egymáshoz ér.

A leggyakrabban felismerjük ugyan az érzésből, hogy kívülünk levő tárgy okozta és a tapintás érzése ez érzést a tapintás érzéseihez sorozzuk. A tapintás érzése azonban úgy a bőr, valamint más szerveink érzőidegei útján olyan érzések is jutnak öntudatunkra, melyekből nem kivülünk levő tárgyakat ismerünk fel, hanem valamely szervünk állapotát tudjuk meg: ez érzéseket közérzéseknek mondjuk.

Ez utóbbi érzésekhez tartozik a fájdalom- és az izomérzés, a borzongás és csiklandozás érzése. Első sorban az utóbbi érzéseket, mint inkább általános természetű érzéseket fogjuk tárgyalni.

Olyan hatások, melyek tapintási érzéseket szoktak gerjeszteni, a fájdalom érzését okozzák akkor, midőn bizonyos foknál nagyobb erővel hatnak a bőrre, vagy mikor magát az idegtörzsöt érik közvetetlenül.

a tapintás érzése látás mínusz 3-tól 0-ig

Igy például, ha könyökünket hideg vízbe mártjuk, eleintén a könyököt fedő bőr érző idegvégkészülékeinek izgatása miatt hideget érzünk, később, mikor a hideg a mélyebb részek melegét elvonja és az idegtörzsöt éri, fájdalmat érzünk. Az erős ütés, mikor például könyökünket odaütjük s az ideget éri, fájdalmat okoz, ha pedig ujjainkra hat, tapintási érzés okozója lehet.

A következő négy cikkben különböző érzékeket szeretnék bemutatni, és gondolkodni az ápolásukról. Ezek az érzékek: a tapintásérzék, az életérzéka sajátmozgás-érzék és az egyensúlyérzék. Ennek a négy érzéknek a megfelelő kialakulása adja a biztos talapzatot a későbbi fizikai és érzelmi stabilitáshoz. Azt gondolom, hogy a gyerekeink különböző erősségekkel és nehézségekkel érkeznek hozzánk.

Úgy tetszik tehát, mintha ugyanazon idegnek a bőrben 39 levő végeire történő mérsékelt hatás nyomást, illetőleg hő-érzést, ellenben az ideget magát érő erősebb izgatás fájdalmat okoz.

De hogy magát a bőrt érő hatás is fájdalmas lehet, a ° C. A hőhatás tudniillik bizonyos fokig hőérzést, s ezen túl fájdalmas érzést okoz. Az érzés lefolyása ilyen esetben az, hogy első pillanatban élénk hőhatást érzünk, mely nemsokára fájdalmas érzésbe csap át.

Mitől alakulhat ki bőr-érzékelészavar?

Az érzés foka lényegesen függ a hatás kiterjedésétől is. Így, ha ujjunkat 48° C. Olyan mechanikai hatás, mely nem a bőr tapintó-végkészülékeit éri, csak fájdalomérzést támaszt. Azért a bőr hegedéseit érő valamely hatás tapintási érzést nem okoz, legfeljebb fájdalmas lehet. A bőr tapintó végkészülékei sokkal gyöngédebb hatásra keltenek tapintási, mint fájdalmas érzést. Olyan kisfokú nyomás vagy hőhatás, mely közvetetlenül az idegre alkalmazva, ezt nem bírja izgatni, elégséges arra, hogy közvetetlenül a bőrre hatva, a nyomás, illetőleg a hideg vagy a meleg érzését támaszsza.

  • DR. KLUG NÁNDOR: AZ ÉRZÉKSZERVEK ÉLETTANA
  • A bőr és a tapintás - HáziPatika
  • Eszköztár: A tapintás érzékelés központi folyamata A tapintási receptorok ingerületei részben a gerincvelő hátsó kötegében, részben az elülső és oldalsó pályákon keresztül jutnak el az agytörzsbe.
  • Mi az emberi látás neve
  • Hogyan lehet átállni a mágikus látásra
  • Zavaraikat az idegpályák károsodása, a központi idegrendszer idegpályáinak sérülése vagy a hiányos szenzoros integráció okozhatja.
  • A taktilis érzékelés sok elemet tartalmazó kategória: magában foglalja a tárgyak alakjának, felületének, súlyának érzékelését tapintással; a nyomás, érintés érzékelését a test teljes felületén; valamint a hő és a fájdalom érzetét is.

Minthogy pedig a fiziológia minden tapasztalata szerint valamely idegfonál izgalma csak nagyságra, de nem minőségre nézve lehet különböző, következik, hogy a közérzések, jelen esetben a fájdalom érzése, az agykéreg más pontjain jönnek öntudatunkra, mint a tapintási érzések.

A fájdalomérzés útjai az agykéreg felé mások, mint a nyomás, hideg vagy meleg érzéseié; ezt bizonyítja az a tapasztalat, mely szerint vannak idegek, melyek egyedül fájdalmat juttatnak öntudatunkra. A szem minden érintése 40 például csak fájdalmas érzést okoz. A forró étel melegét megérezzük szájunkban és torkunkban, de nem a gyomorban; az utóbbiban csak fájdalmas érzések támaszthatók.

Hasonlóképen van a tapintás érzése dolog a belső szervekben elterülő érző-idegekkel. Ezek a velök érintkező szerveket, a gyomor s a belek a bennök levő ételrészeket nem érzik, és ha érzést okoznak, úgy ez csak a fájdalom érzése szokott lenni. De sőt a tapintás érzése a bőrben is vannak tisztán fájdalomérző idegek. A kéztenyér bőrén, a kéz behajlásakor képződő mély vonalaknak megfelelőleg a tű hegyével való érintés, ha a környezetre ki nem terjed, vagy nem okoz érzést, vagy fájdalmat okoz; így vizsgálva, a bőrön még számos fájdalom-érző pontot lehet találni.

Mindezeknek csak az lehet az oka, hogy az idegek középponti végükön, az agykéregben, olyan idegsejteket ejtenek izgalomba, melyek a fájdalom, nem pedig tapintási érzéseinek felfogására valók. Beható vizsgálatok alapján szerzett tapasztalatok szerint a tapintási érzések a gerinczagy fehérállományában haladnak az agykéreghez, ellenben a fájdalomérzések útjai a a tapintás érzése a tapintás érzése vezetnek keresztül.

a tapintás érzése az oktatási szolgáltatás fogalma számos nézőpont

Az utóbbi út a nehezebb, ezen az izgalmaknak számos neuronon kell keresztül hatolniok; innen érthető, hogy fájdalmas érzéseket csak erélyesebb hatások tudnak gerjeszteni. Innen van az is, hogy chloroform-narkózis alatt fájdalmat nem érez az ember: a chloroform tudniillik bódító hatással van az idegsejtekre.

Emberi test | Sulinet Tudásbázis

Mikor a gerinczagy szürkeállományának vezető útjai, betegség következtében meg vannak szakítva, a bőrt érő legerősebb hatás is csak tapintási, nem pedig fájdalomérzést okoz. Az ilyen beteg, épen úgy, mint a chloroformmal narkotizált ember, érzi az érintést a bőrön, de nem fáj neki, bármilyen mélyen vág is testébe a kés. Valamely emelt súly nagyságát rendesen a a tapintás érzése 41 azon érzéséből itéljük meg, mely a súly emelésekor bennünk támad; ez érzést izomérzésnek nevezzük.

Ilyenkor, igaz, a súly a bőrt is nyomja s ennyiben a megitélésnél a nyomás-érzés is szerepel, csakhogy ennek szerepe itt csak másodrendű. Midőn azért tapogatódzás útján valamely test alakját megbecsüljük, akkor az izomérzés is mindig közreműködik. Izomérzés segedelmével tudjuk a valamely testmozgáshoz szükséges erőt megbecsülni, s szerzünk végtagjaink helyzetéről, behúnyt szemmel is, pontos tudomást. Az izomérzés a tapintás érzése a fáradság azon érzésének, mely túlságos megerőltetéskor bennünk támad.

a tapintás érzése a masszázs javíthatja a látást

Mindez onnan van, mert az emelt súly nemcsak a bőrt nyomja, hanem az emelő izmokat is húzza. Az izomérzés foka iránt azért biztos tájékozást csak a nyomás-érzésnek lehető kizárásával lehet szerezni. E végből az összehasonlítandó súlyokat kendőbe teszik s a kendő összekötött végeit kézbe fogva, kisértik meg, hogy a súly nagyságát emeléssel megbecsüljék.

De ilyenkor is lehetetlen a nyomás-érzést teljesen kizárni. Hogy a nyomásérzés mennyire hat ki a súly megitélésére az izomérzés útján, erről meg lehet győződni, ha egy és ugyanazon súlyt egyszer vékony, másszor vastag gyűrűre akasztunk s a gyűrűnél fogva emelünk fel. Számos kisérletet tettek annak megállapítására, vajjon milyen súlykülönbséget a tapintás érzése felismerni, s kiderült, hogy két súlyt akkor itéljük különböző nehéznek, mikor a tapintás érzése egymáshoz úgy aránylik, mint hez, nem pedig, mikor súlykülönbségök a fenti viszonynál kisebb.

A tehát a legkisebb felismerhető súlykülönbség; e viszony mindenféle súlynál megközelítőleg ugyanaz marad.

a tapintás érzése rövidlátás asigmatizmussal

Az e vizsgálatok alkalmával tett tapasztalatok szerint, sokkal biztosabban tudjuk két súly közt a nehezebbet felismerni, ha gyorsan egymásután ugyanazon kézzel emeljük, mint ha az egyiket az egyik, a másikat a másik kezünkbe veszszük. Úgy látszik, a két agyféltekében ugyanaz a súly különböző fokú érzést okoz, a szerint, a mint a súlyok megitélésében nagyobb vagy kisebb mértékben be van gyakorolva.

A Sátán az érzékszerveiden keresztül támad

Ugyanazon kezünkkel biztosabban itéljük meg a súlykülönbséget, ha, a mint az egyik súlyt letettük, azonnal a másikat veszszük kezünkbe, mint ha a két próba között hosszabb időt hagyunk lefolyni. Az érzés tulajdonképen megszünik, mihelyt a súlyt leteszszük; a második súlyt azért csak az első hatásának emlékképével hasonlítjuk össze. Inkább tudunk tehát két érzést egymással összehasonlítani akkor, midőn látás mínusz 3 5 két hatás egymásután gyorsan, ugyanazon agyféltekére történik, mint ha a két agyfélt ugyanazon egy a tapintás érzése éri.

De a kapott hatás gyorsan tünik el emlékezetünkből; mennél később, annál elmosódottabb emlékképünk és az összehasonlítás annál nehezebb, mennél később követi a második hatás az elsőt.

  1. Neurológia | Digitális Tankönyvtár
  2. Mitől alakulhat ki bőr-érzékelészavar?
  3. Tapintás – Wikipédia
  4. Miért fontos a tapintás, a tapintásérzék? - Gyógyhírek

Mint minden érzést, az izomérzést is külön e czélra szolgáló idegek közvetítik. Az izomérző idegek az izmokban és inakban fordulnak elő. Ilyen izomérző idegeket a Az átmetszés után, ha többé össze nem nőhetnek, tönkremennek az idegek, úgy annyira, hogy végágaiknak nyomát sem lehet találni. Ilyenkor azonban azok a sértetlen érzőidegek, melyeket át nem vágtak, épen maradnak meg.

Gyógyhírek

Ha tehát az izomnak érzőidegei nem volnának, a mozgató gerinczagyi a tapintás érzése átmetszése után minden idegnek el kellett volna sorvadnia. Némelyek az izomérzést középponti eredetűnek mondják. E felfogás szerint a mozgató idegsejtben megindított izgalom az, a mi, mint izomérzés, öntudatunkra jut. Ellenmond e felfogásnak a külön érzőidegek létezése, valamint a többi között a zsibbadásnak az az érzése, mely akkor keletkezik, mikor valamely ideget, például az ülőideget, tartósan nyomtuk.

Az elzsibbadt lábat akaratunk összehúzódásra indítani, mozgatni, nem tudja és ilyenkor a mozgásról való érzés hiányzik, bármennyire akarjunk is valami mozgást végezni. Az agyban az izomérzések külön kéreg-középpontokban jutnak öntudatunkra, mert az izomérző idegek külön kéregközéppontokban végződnek; az izmokban pedig az izom-működés alatt fejlődő különböző bomlásanyagok izgatják az idegvégeket.

A fáradság érzete azért tart sokáig, mivel midőn igen fárasztó munkát végzünk, sok bomlástermék halmozódik fel az izmokban, és a nedvkeringésnek hosszú időre van szüksége, hogy ama bomlásanyagokat eltávolítsa. Nehezebben érthető a borzongás és csiklandozás érzése.

Lásd még